- Sajnálom Parker, de jelenleg nincs több szabad helyünk - mondta unottan a kollégium titkárnője - vagy várjunk csak, mégis van, de ő is fiú, nála lenne egy szabad hely.
Ez ennyire hülye? Biztos, nem az eszéért vették fel dolgozni. Miért mennék át olyanhoz, aki szintén fiú?
- Köszönöm, de akkor kihagyom inkább. Maradok ott, ahova be lettem osztva - próbáltam kedvesen közölni a tényt, majd becsuktam magam mögött az ajtót. Teljesen hülyének néz.
Komótos léptekkel indultam vissza a szobámba. Mikor beléptem az ajtón, borzasztó szag terjengett a helyiségben. Sör. Mintha egy hajléktalan szállón lennék. Az ablakhoz léptem és teljesen kitártam. Ezt már nem hiszem el, meguntam és az ágya elé álltam. A kezében a sörösüveg és a távirányító volt. Egy izomtrikó volt rajta, így látszott, hogy jár gyúrni. Voltak izmai.
- Alex, menj már a tv elől. Nem tűnt fel, hogy éppen nézem. - mondta dülöngélve az ágyán. Eszem ágában sem volt arrébb állni.
- Azt hiszem, nem leszünk jó szobatársak. Van egy olyan érzésem, hogy útban leszünk egymásnak.
- Nyugi Alex, majd becsukom a szemem, amíg öltözöl - nevetett - vagy ha akarod el is takarom. - mutogatta el a kezével a folyamatot.
- Haha nagyon vicces vagy. - ironizáltam. Megforgattam a szemeim és kicaplattam a szobából. Hirtelen ötlet volt, hogy kicsit körbenézek a környéken. A kolesz mögött volt egy parkoló fenntartva az autóval rendelkezőknek. Mellette viszont volt egy kis szökőkút. Miután odasétáltam leültem a szélére. A víz alig folyt belőle, mintha folyamatosan zárnák el a csapot. A tetején egy kis szobor volt. Ez egy delfint ábrázolt, ami már kezdett rozsdásodni. Látszott, hogy az évek megviselték, nem ápolták, de igazság szerint, így volt szép ahogy volt. Ahogy a természet elbánt vele.
A forró víz égette a bőrömet amikor érintkezett vele, miután átfagytam ottkinn, bejöttem és úgy döntöttem eljövök zuhanyozni. Felpezsdítő érzés volt, ahogy a víz végigfolyt a testemen, csiklandozva engem. De ennek is hamar vége lett, hiszen hagynom kell a többieknek is melegvizet. Nem fürödhetek órákig, úgy mint otthon. Felvettem a pizsamámat és besétáltam a szobába. Tom egy száll boxerben volt. Figyelmen kívül hagytam és befeküdtem az ágyamba, hamar el is nyomott az álom.
Egy hideg kezet éreztem a derekamnál. Ez a kéz egyre feljebb tolta a pólóm, miközben simogatott. Mi? Simogat? Kipattantak a szemeim és ugrottam egyet az ágyamban. A pólót megigazítottam, ami már majdnem felfedte nőies idomaim. Felnéztem és Tom arca közelített felém. Nem tudtam kinyőgni semmi értelmes mondatot, így félrelöktem és kifutottam az ajtón olyan erővel, hogy fellöktem valakit a folyósón. - Úristen bocsi csak az idióta szobatársam rám mászott. - mondtam megijedve és az ajtó felé mutattam, ahol Tom is megjelent.
- Tom! Mi lenne ha megkomolyodnál végre? Hagyd békén a lányt. - szólt rá Tomra a fiú.
- Styles. Te vagy a hős megmentő? - hangzott el szobatársamtól majd becsapta az ajtót.
- Te ismered Tomot? - kérdeztem a fiútól meglepetten miután utánasiettem, mert ment tovább, mintha mi sem történt volna.
- Mindenki ismeri őt itt! Szeret az összes nőre rámozdulni. Ez, hogy is mondjam, egy betegség, megszállottság nála.
-Pedofil?
-Olyasmi - közölte a tényt.
A jobb oldalán sétáltam, amikor eszembe jutott Morgana, a titkárnő mondata. Miszerint van valahol még egy szabad hely. Csak befogad egy éjszakára az a valaki. Még a fiút is lehagytam, ő mögöttem jött amikor megláttam, hogy az előttem lévő ajtónál csak egy névtábla van kirakva. A másik üres.
- Ez lesz az - jelentettem ki és bekopogtam. De válasz nem jött.
- Mit csinálsz? - kérdezte a fiú meglepődötten, mikor mellém ért.
- Bekopogtam - húztam fel a szemöldököm - mert semmi kedvem visszamenni abba a szobába, hányok attól a gyerektől és itt van egy üres ágy, tudtommal, úgyhogy bekéreckedek. - mondtam el egy szuszra.
- Öm... értem. Arrébb mész egy kicsit?Megtettem amit kért és kérdőn néztem rá, hogy ez mire volt jó.
- Ez az én szobám. - mondta a fiú majd kinyitotta az ajtót és miután bement, be is csukta azt. Ezt nem hiszem el. Újra kopogtam. A táblára pillantottam, hogy megtudjam mi a neve.
- Harold! Csak egy éjszaka. Nem zavarlak. De megijedtem, és tényleg nem szeretnék egy légtérbe lenni Tommal. - kiabáltam át az ajtón. De megtette hatását, mert az ajtó kinyílt előttem.
- Először is csak Harry - bólintottam, hogy vettem az adást - másodszor csak ma éjszakára, nem véletlen vagyok egyedül a szobában és utálom az elsősöket.
- Oké - nyújtottam el a betűket.
Harry elállt az útból és beengedett. Meg se szólalt. Jobbnak láttam hamar lefeküdni. Az órára pillantottam, ami hajnali kettőt mutatott. Így pár percen belül már aludtam is.
Reggel korán keltem. Még senki nem volt fent. De nem is bántam, el tudtam foglalni a közös zuhanyzót. Rendbe tettem magam mire a diákok szállingózni kezdtek a koleszban. Ma nyolcra megyek a suliba. Úgyhogy lassan sétáltam ki a diákszálló kapuin.
- Még meg se köszöntem a tegnapit. - mentem Harry mellé, amikor észre vettem - te is suliba mész? Remek legalább nem kell egyedül buszoznom. - jelentettem ki neki.
- Én a kocsimmal megyek - szólalt meg.
- Ez mégjobb akkor legalább el tudsz vinni. - örültem meg.
- Figyelj...ö..
- Alex. - segítettem ki.
- Oké. Alex, szállj már le rólam. Rendben? Nem viszlek sehová. Különben is öt percenként járnak a buszok.
Nem tudtam megszólalni. Álltam ott mint a cövek, táltott szájjal. Eddig nem valami muri ez az egész főiskola.
Azta O_o naggyon jó!
VálaszTörlésKöszi. Igyekeztem
VálaszTörlés